Hellóóó mindenki! Vagyis csak köszönhetnék neked is...csak neked...igen NEKED aki itt vagy és olvasod szavaim! Blogot indítottam, hogy megoszthassam gondolataim, történeteim és hogy mi történik velem...vagy valami hasonló oknál fogva. Most itt vagyok és ez a lényeg! Talán motoszkált bennem az is, hogy vannak szavak amelyeket szeretném, hogy más is halljon. Vagy csak simán a kíváncsiság sodort idáig, hogy mi lehet ez, milyen és miért van...mindenki blogol, akkor én miért nem? Ami fontos ebből az egészből az az, hogy elkezdtem és jelen leszek!
Aktuális történeteim elég furcsák. Furcsa az élet! Tervezel valamit aztán kapsz egy üzenetet, egy telefont és amiben addig hittél és bíztál összeomlik. A pillanat amit vártál darabokra hullik és nem marad hátra más csak a munka, hogy összeszedd magad! Az ember sokszor kap olyan pofonokat, amelyek a sarkon túl várják és váratlanul érik. Hiába jársz nyitott szemmel, ezeket lehetetlen kivédeni. Pillanatnyilag az őszi szünetemet töltöm, amelyet kellemesnek és nyugisnak hittem...erre hétfőtől kezdve csak a hirtelen pofonok jönnek, de mintha ingyen osztanák...nem kértem, visszaadhatom? Jó lenne, de ugyebár amibe nem halunk bele az megerősít! A sok panaszkodás és negatív energia mellett azért mindezek ellenére még mindig hálás vagyok az életemért! Minden nehézség ellenére ugyanezt kérném oda fentről, ugyan oda állnák sorba, ahol ezt osztották! Ez kell nekem, ezt akarom! Bármennyire is nehéz napokon vagyok túl, köszönöm azt a képességem, hogy a szépet lássam még mindig az emberekben és az életben!
Ősz...nem hiába tartogatja magában az elmúlást és az új életet! Reményt ad egy új, valami izgalmas kibontakozására...ezt kell látni és csak ezt kell észrevenni--->a Reményt! Mindennek két oldala van, tehát a rossz dolgok is csak valami pozitív kedvéért történnek! Tanulni, okulni és hitet építeni kell a tapasztalatokból! Kezdetnek ennyi lenne! Folyt.köv....Még találkozunk! Addig is...
XOXO
